Mi az a testtömegindex, és miért nem jó semmire?
Mi az a testtömegindex, és miért nem jó semmire?
Hogyan lehetséges mégis, hogy még a WHO is előszeretettel alkalmazza mindenféle felmérésében? Hogyan terjedhetett el ennyire általánosan egy olyan mérőszám, ami sok esetben kifejezetten megtévesztő?
A BMI (Body Mass Index) vagyis Testtömegindex
forrás: wikipedia.hu
Egy egyszerű mérőszámot kapunk arról, hogy “hány kilósak vagyunk a magasságunkhoz viszonyítva”, tehát a testtömegindex a testmagasság és testtömeg arányát hivatott meghatározni. Kiszámítása roppant egyszerű, és máris megnézhetjük a táblázat alapján, hogy épp melyik kategóriába tartozunk.
Miért mondom, hogy a testtömegindex “nem jó semmire”?
A számolás módjából egyértelműen következik, hogy az így kapott mérőszám csakis a magasságot és a testsúlyt veszi figyelembe, vagyis egyáltalán nincs tekintettel arra, hogy kinek milyen a testösszetétele.
Pl. egy 180 cm magas, 80 kilós férfi esetében: ha ebből a 80 kg-ból csupán 12 kg zsír (15%), 32 kg pedig izom, akkor az illető kifejezetten izmos, kockás a hasa, igen jó formában van. Ha viszont fordítottak az arányok: 32 kg zsír (40%), 12 kg izom, akkor az ugyanúgy 80 kg-os férfi kifejezetten elhízott!
A BMI viszont nem tesz különbséget ezek között, ugyanabba a kategóriába sorolja az illetőt.
Ennek egyik extrém példája maga a Terminátor, Arnold Schwarzenegger: az ő BMI értéke 33 volt (amikor csúcsformáját hozta), amivel a táblázat szerint elhízottnak minősül. :) Nyilván nem erről volt szó, csupán a sok izom miatt nagyobb volt a testtömege az “átlagosan elvártnál”.
Akkor miért használja még a WHO is ezt a számot a populáció elhízásának mérésére?
BMI és testzsírszázalék közötti korreláció férfiaknál egy 1994-es tanulmány szerint. A markáns (0,85) együtt járás ellenére látszik, hogy milyen jelentős egyéni eltérések vannak. Pl. a jobb alsó negyedben lévők a BMI szerint elhízottak, valójában szó sincs erről, hanem a több izom miatt kerültek ebbe a kategóriába – ez kiderül a testzsírszázalék értékből. És fordítva is: a bal felső négyzetben lévők a BMI szerint nem elhízottak, pedig a testzsírszázalék értékeikből látszik, hogy igenis túl magas náluk a zsír aránya.
Ennek két oka van. Az egyik a számolás egyszerűsége, és a két szükséges adat (testmagasság és testsúly) könnyen rendelkezésre áll.
A másik ok, hogy az egyéni eltérések nagy számú mintavétel esetén kiegyenlítődnek. Tehát a vizsgált csoportból lesznek izmosabbak és elhízottabbak, és minél nagyobb a minta, annál kevésbé torzíthatják egyes egyedi esetek.
A probléma azzal van, amikor egyénileg kívánja valaki alkalmazni. Éppen ezért nagyon megtévesztőek az interneten található BMI kalkulátorok, amik ez alapján “megállapítják” rólad, hogy mennyire vagy elhízott.
A megoldás: testtömegindex helyett testzsírszázalék!
Igazán korrekt az lenne, ha testzsírszázalékban, vagyis a zsír arányában határoznánk meg az elhízás mértékét: hogy az illető testsúlyának hány százaléka zsír. Ez szakmailag sokkal megalapozottabb, mint bármi más, és ma már rendelkezésre áll olyan számolási metódus, ami igen pontos eredményre képes.
Ezzel csupán két gond van. Egyrészt meglehetősen bonyolult a kiszámolása, ráadásul más képlet vonatkozik a férfiakra és más a nőkre; másrészt kicsit, de tényleg csak egy kicsit, bonyolultabb az adatfelvétel: le kell mérni a nyak, a derék és a csípő körfogatát egy centiméterrel.
Forrás: www.builtlean.com
A technológia rendelkezésre áll
Az ismert tudományos eredményekre alapozva kidolgoztam egy eszközt, ami megoldást nyújt a fentiekre. Figyelembe veszi az egyéni adottságokat (nem, életkor, magasság, testalkat, derék-csípő arány, stb.), ráadásul ezek alapján nem csak az aktuális testzsírszázalékot mutatja meg, hanem kiszámolja az optimális értékeket is, amik alapján objektíven tudjuk meghatározni az ideális testsúlyt, a kívánatos fogyás mértékét és az ajánlott edzéscélt.
Mi a tanulság?
- Töltsd ki az oldalon található Fitness Kalkulátort, ha még nem tetted! Ez nagy segítségedre lesz a reális céljaid meghatározásában.
- Ne higgy olyan kalkulátornak, ami nem veszi figyelembe az egyéni adottságaidat (pl. csak a magasság, életkor, esetleg nem alapján számol).
- Soha ne azzal foglalkozz, hogy hány kiló vagy! Ha mindenképp számszerűsíteni akarod, akkor azt a testzsírszázalékkal (vagy a derék- és csípőméreteddel) tedd. Egyébként pedig a legpontosabb “mérleg” a ruhatárad , aminek a darabjairól pontosan tudod, hogy milyen formádban melyikben mennyire érzed magad kényelmesen.